Veszekedés, vitatkozás, vita, disputa: a meggyőzés és együttműködés kommunikációs eszközei
Retorika: Ebben a témában kikerülhetetlen a retorika, vagyis a szónoklattan. (ókori idézetek, történelem, stb). Szóval meg kell-e győzni a többi embert? Még az igazság sem érvényesül automatikusan, hiába van valakinek igaza, ha azt csak saját maga gondolja így. Egy véleménynek csak akkor lehet hatása, ha azt elő is adják. Sőt, elég jól is kell előadni, ebben segít a retorika. https://zanza.tv/magyar-nyelv/retorika/retorika
A retorika és meggyőzés fejezet : file:///C:/Users/Lili/Downloads/2011_0001_520_retorika.pdf
Vita fejezet: 50.old.
http://www.eltereader.hu/media/2016/05/Szivak-_READER.pdf
Reflektív gondolkodás, vita :
http://tehetseg.hu/sites/default/files/04_kotet_net.pdf
A vita tanítása IKT eszközökkel- Káplár-Kovácsy
http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html
Vita kérdéskör:
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_23_alternativ_vitarendezes/adatok.html
Meggyőzési eszközök, manipuláció:
https://zanza.tv/magyar-nyelv/kommunikacio/hitelesseg-hatas-meggyozes-manipulacio
Érvelés:
https://zanza.tv/magyar-nyelv/retorika/az-ervek-es-az-erveles-modszerei
Disputa:
https://zanza.tv/magyar-nyelv/retorika/kulturalt-vita
Ezúttal Rosenger Kommunikációelmélet című művének 99-113. oldalát kellett elolvasnunk, melyben a szerző először a személyközi kommunikációval, majd a csoportkommunikációval, ezek jellemzőivel és alapvető fogalmaival foglalkozott.
A személyközi kommunikációról leírta, hogy ezt rendkívül sok tényező befolyásolhatja, így a nem, az életkor és a származás is, erre példáként hoz egy Shakespeare szöveget is, melyben a szerző hét életkort különböztet meg, melyekben más és más módon viselkedünk és persze ebből adódóan más és más módokon kommunikálunk. A továbbiakban négy kommunikációs stílust különböztet meg, melyek egyénileg is alakulhatnak, de egy kutatás bizonyítja, hogy a származástól, nacionalitástól is nagy mértékben függnek. Így a németek inkább cselekvés orinentáltak, az izraeliek a tartalmat, az amerikaiak pedig a személyességet és az időbeliséget részesítik előnyben, így mondhatjuk, hogy kommunikációnkat annál sokkal több dolog formálja, befolyásolja és határozza meg, mint mi gondolnánk. Szintén ebben a szakaszban megismerhetjük a Johari-ablakot is, mely a személyiség különböző tulajdonságait mutatja be, itt nyílt, vak, rejtett és ismeretlen tulajdonságokról van szó attól függően, hogy mi magunk, illetve környezetünk tudja-e rólunk ezeket.
A csoportkommunikációnál már képletet is használ a szerző, mely meghatározza, hogy egy bizonyos létszámú csoport esetében hány kapcsolat jöhet létre a tagok közt, majd arról is ír, hogy valójában inkább 3 fő fölött tekinthetünk csoportnak egy csoportot, hiszen két fő kapcsolata még nem igazi csoportosulás. Megtudhatjuk, hogy egy csoportot alapvetően kisebb létszám jellemez, 12-20 fő és közös célok, illetve egy formális vagy nonformális keretrendszer, melynek alapján a tagok viszonyulnak egymáshoz és a világhoz részben. Ezek a kisebb csoportok az építőkövei a társadalom minden nagyobb egységének, itt a szerző a katonaság példáját hozza, ahol tökéletesen megfigyelhető, hogy több kisebb csoport hogyan áll össze rajjá, századdá és ezreddé. A legalapvetőbb csoport a család, ahogy a szerző fogalmaz és ezen nézetét minden tekintetben osztom. Ez az a csoport, ami társadalmunkban a legelterjedtebb és így ebből tudunk legjobban kiindulni, ha csoportokról beszélnünk. Azonban ez egy olyan közösség, melyet nem mimagunk választunk,viszont kilépni sem tudunk belőle, még, ha szóban meg is tesszük, a biológiai kötöttségek változatlanok maradnak. Így talán ez az az egység melyen az ember megtanulhatja az alapvető kommunikáció használatát, persze így sok hibás gyakorlatra is szert tesz, de egy relatív védett környezetben készülhet fel a „nagybetűs életre”. És ez az a közeg, amely stabil tájékozódási pontot is biztosít mindannyiunknak az életben, ez az a hely, ahová mindig visszatérhetünk némi feltöltődésért, talán.
Irodalomjegyzék:
Rosenger: Kommunikációelmélet, 99-113. oldal, utolsó letöltés dátuma: 2017.12.07. URL: file:///C:/Users/Acer/Desktop/ELTE-PPK%20andro/3.%20félév/Kommunikációelmélet/rosengren_kommunikacio.PDF
Ezen a héten Forgó Sándor A kommunikációelmélet alapjai című művének 127-148. oldalát olvastam el és fogom most feldolgozni. Itt a szerző alapvetően a metakommunikációs jelekkel, a testbeszéddel, mimikával foglalkozott. Hosszasan taglalta az arc lehetséges kifejezéseit és azok jelentését, a kéz jeleit illetve a testtartás kommunikációs jelentőségét.
Engem azonban sokkal jobban foglalkoztat, így olvasás közben is jobban lekötött az a rész, ahol azt taglalta, hogy a megjelenésünkkel mit üzenünk a világnak. Itt pedig nem szorítkozott az öltözetre és kozmetikázottságra, azokat a tulajdonságokat is kommunikációs elemekként kezelte, melyekre nincs semmilyen befolyásunk. Így a bőrszínünkkel, magasságunkkal, testalkatunkkal is üzenünk a világnak, hiszen származásunkra vonatkozóan sokat megtudhatnak így rólunk. Ezek az információközlések azonban sok esetben károsak is lehetnek a későbbi kommunikáció során, hiszen bizonyos előítéleteket ébreszthetnek a szemlélőben, itt pedig nem csak népcsoportokra gondolok. A szerző azt is példaként említette, hogy sokan úgy vélik, hogy egyfajta arcberendezéshez intelligens személyiség kell, hogy párosuljon, illetve fordítva. Régebben például a magas homlokú emberekről úgy tartották, hogy nagyobb hajlamuk van az agresszióra és kriminalizációra, így az adott egyént már a külseje alapján megbélyegezték és előítéletek mentén kezelték, nem hagytak neki feltétlenül esélyt, hogy bebizonyíthassa, hogy valójában értékes személyiség. Így a külsőnk alapján már sokszor elhelyeznek bennünket egy kategóriában, így fontos, hogy figyelmet fordítsunk a megjelenésünkre.
Forgó felsorol néhány olyan foglalkozást is, melyeknél elvárás egy bizonyos megjelenés és kiállás. Ide tartoznak a katonák, rendőrök, akiknek egyenruhát is kell viselniük és megkövetelik tőlük a jó kiállást és azt, hogy hivatalunknak megfelelően viselkedjenek. Illetve a tanároktól is elvárható az ízléses és példamutató megjelenés, mind ápoltság, öltözködés és viselkedés szempontjából.
Irodalomjegyzék:
Forgó Sándor: A kommunikációelmélet, 127-148. oldal, utolsó letöltés dátuma: 2017.12.07. URL: file:///C:/Users/Acer/Desktop/ELTE-PPK%20andro/3.%20félév/Kommunikációelmélet/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_pdf.pdf
Ezúttal Forgó Sándor A kommunikációelmélet alapjai című munkájának 37-55. oldalát kellett feldolgoznunk, mely a kommunikációs modellekkel és azok változásával, fejlődésével foglalkozott.
Első benyomásom a szöveggel kapcsolatban a „hanyag kommunikáció”, a befogadó lekicsinylése volt, mivel több nyelvtani hibát és elírást tartalmazott a szöveg, ami különösen sajnálatos, hiszen Európai Uniós forrás is segítette a megjelenést, tehát a mű szakmailag elismert és támogatásra érdemes. Ez csupán az én magánvéleményem a művel kapcsolatban, de egy kérdést is felvet bennem: a tudományos világ ma már nem követeli meg az igényességet és odafigyelést? A nyakatekert mondatok és a szakszavak halmozása elég ahhoz, hogy valaki nagy tekintély legyen egy szakterületen, önmagát már nem is kell ellenőriznie?
A továbbiakban azonban a szöveg tartalmával foglalkozom, ami viszont rendkívül jól és logikusan meg volt szerkesztve. A különféle modelleket egymásra építetve mutatta be és juttatott el minket a szerző az interperszonális (személyek közötti) kommunikációtól az egyoldalú információátadáson át egészen a tömegkommunikációig.
Az érzelmek definícióit azonban rendkívül önkényesnek és légből kapottnak találtam, ami ugyan egy aspektusát leírja a dolgoknak, de korántsem ad teljes képet a témáról, épp emiatt tartom nehéznek a kommunikációelméletet, hiszen olyasmiről kell beszélnie/írnia/véleményt nyilvánítania az embernek, ami elég szubjektíven értelmezhető. Itt persze nem az egyértelmű modellekre, hanem magukra a kommunikációs helyzetekre gondolok, melyek megtöltik napjainkat, legyen szó akár verbális, akár nonverbális kommunikációról.
Irodalomjegyzék:
Forgó Sándor: A kommunikációelmélet alapjai, 37-55. oldal, utolsó letöltés dátuma: 2017.12.07. URL: file:///C:/Users/Acer/Desktop/ELTE-PPK%20andro/3.%20félév/Kommunikációelmélet/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_pdf.pdf
Tanulmányaink során elsőként Karl Erik Rosengren Kommunikáció című könyvének 31-36. és 43-51. oldalát kellett elolvasnunk, majd feldolgozunk. A könyv ezen szakaszai egyrészt a kommunikációelmélet kialakulását, a különféle korábbi rendszerek hibáit tárgyalta, illetve azt, hogy a jelenleg is élő és működő kommunikációelmélet minek köszönheti sikerét és fennmaradását a korábbi, tiszavirág életű, de néha rendkívül érdekes megközelítéseket adó modellekkel szemben. Másrészt pedig az emberi faj eredetéhez és az állati és növényi kommunikációig visszanyúlva bevezetett minket a szerző a kommunikáció mibenlétébe és tisztázott néhány alapvető fogalmat, melyek használata elengedhetetlen lesz majd tanulmányaink és előrehaladásunk során. Ezek közé a fogalmak közé sorolnám a jelet, jelrendszert, az ikonokat, nyelvjárásokat, mindezt persze a teljesség igénye nélkül, csak a példa kedvéért
Mindkét szakaszból kiderült, hogy a kommunikációelmélet szoros kapcsolatban áll sok társadalomtudományi és humán területtel, részben ezekből nő ki részben ezeket magyarázza, vagy éppen eszközt ad számukra, hiszen az információcsere, kifejezési eszközök nélkül az egyes emberek sem tudnának „bármire jutni”, nemhogy a tudományos világ képviselői, így leszögezhetjük, hogy a kommunikációelméletnek a története rövidsége ellenére, igenis nagy a létjogosultsága és szükséges, elengedhetetlen mindennapi életünk működéséhez.
Kiemelném ezen szakasz zárógondolatát a hazugságról, mely egyúttal a számomra személyesen releváns gondolat is. A szerző megfogalmazza, hogy a hazugság kimondottan csak az emberre jellemző, hiszen mi tudjuk, mikor mondunk szándékoltan mást, mint ami az igazság. Ez a cselekedet pedig minden esetben hazugságnak minősül akármilyen szándék is áll a háttérben, vonatkoztatja ezt a szerző a politikusokra, akik a közhangulat javításáért, vagy a támogatottság megtartásáért hazudnak, illetve a cégvezetőkre, akik torzítják, vagy akár teljesen kiforgatják az adatokat és tényeket valamilyen üzleti cél érdekében. A hazugság tehát minden esetben hazugság. Azonban a szerző megfogalmaz az igazmondásnál egy magasabb rendű célt egy hetvenes években munkálkodó filozófus elmélete alapján: kommunikációnk elsősorban kooperatív, racionális és hatékony kell, hogy legyen. Ezeknek az irányelveknek viszont nagyon sok esetben nem tudunk eleget tenni, ha az igazmondást tartjuk szem előtt. Így el is jutottam a kérdésig, mely megfogalmazódott bennem: eredményesek és sikeresek valószínűleg akkor leszünk, ha a fenti három kommunikációs irányelvet követjük etikusak és erkölcsösek viszont akkor, ha igaza mondunk. Melyiket válasszuk? Persze vannak kegyes hazugságok és mindenki maga kell, hogy megválasszon egy olyan szintet, melyet saját lelkiismerete miatt nem lép át, de, ahogy a szerző fogalmaz, a tények szintjén ezek az apró füllentések is hazugságok. Akkor mi tévő legyen az ember? Melyik irányelvnek akarjon megfelelni? Vagy talán most érkeztünk el a kommunikáció egyik fő igazságához: semmi sem fekete, vagy fehér, minden csupán megfogalmazás kérdése.
Irodalomjegyzék:
Karl Erik Rosengren: Kommunikáció, 31-36. és 43-51. oldal, Utolsó letöltés dátuma: 2017.12.07. URL: file:///C:/Users/Acer/Desktop/ELTE-PPK%20andro/3.%20félév/Kommunikációelmélet/rosengren_kommunikacio.PDF
Ezúttal Forgó Sándor A kommunikációelmélet alapjai című könyvének 113-126. oldalát kellett elolvasnunk és feldolgoznunk. A könyv ezen szakasza az alkalmazott kommunikációs formákról szólt. Ezen belül pedig a közvetett és a közvetlen kommunikáció ismérveit mutatta be, illetve az ezek közti különbségeket sorakoztatta fel.
A kommunikáció során két érzékszervünket emelte ki a szerző, melyek révén információkhoz jutunk. Ezek egyike a szem, a másik a fül, tehát látás és hallás útján szerezzük a legtöbb információt egy kommunikációs helyzetben.
Kommunikációs szinteket is elkülönített a szerző, mégpedig az interperszonális-, (lehet személyen belüli vagy személyközi) csoportos-, (csoport mérete is meghatározó), hivatali/szervezeti-, tömeg-, és interkulturális a kommunikáció.
A szerző a közvetlen kommunikáció kategóriájába a szavakkal történő kommunikációt sorolja, ami így lehet beszéd, de írott szöveg is. Mindkét esetben van jelentés a „sorok mögött”, a beszédnél meghatározó a hanglejtés, elhallgatás és egyebek, a szövegnél pedig az íráskép és a megszerkesztettség. Az üzenet „adója” mindig üzen ezekkel a jelekkel valamit, még, ha nem is mindig tudatosan.
A kommunikáció tudat alatti szintjét metakommunikációnak nevezzük, ide sorolhatjuk klasszikusan a testbeszédet, de a fent említett jelzéseket is, melyek elárulnak valamit a mondandónkról és az ahhoz, illetve a kommunikációs helyzethez való viszonyunkról, de nem szándékoltan. Épp ezért mondhatjuk, hogy hazug metakommunikáció nem létezik, mivel ezeket a tudattalan jelzéseket nem tudjuk befolyásolni, sem igazán eltitkolni, sem megjátszani.
Ez mégis felveti a kérdést, hogy a hétköznapokban miért próbálunk mégis a kimondott és a leírt szavakra hagyatkozni, mikor jelen olvasmányból is megtudhattuk, hogy kommunikációnk csupán 1/3-át teszik ki verbális közléseink, a többi 2/3 pedig az egyéb jelekből és közlésekből jön létre. Szóban tud az ember hazudni, de mimikáját és más jelzéseit nem tudja kiforgatni, mi emberek mégis a szavaknak hiszünk, vagy azokat vesszük tényeknek, holott a testbeszéd, a mimika és a többi jel is egészen egyértelmű, csak jó lenne nagyobb figyelmet fordítanunk rájuk és megtanulni megfejteni őket, így sokkal eredményesebbe és talán őszintébben is kommunikálhatnánk.
Irodalomjegyzék:
Forgó Sándor: A kommunikációelmélet, 113-126. oldal, utolsó letöltés dátuma: 2017.12.07., URL: file:///C:/Users/Acer/Desktop/ELTE-PPK%20andro/3.%20félév/Kommunikációelmélet/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_pdf.pdf