Ezúttal Rosenger Kommunikációelmélet című művének 99-113. oldalát kellett elolvasnunk, melyben a szerző először a személyközi kommunikációval, majd a csoportkommunikációval, ezek jellemzőivel és alapvető fogalmaival foglalkozott.

A személyközi kommunikációról leírta, hogy ezt rendkívül sok tényező befolyásolhatja, így a nem, az életkor és a származás is, erre példáként hoz egy Shakespeare szöveget is, melyben a szerző hét életkort különböztet meg, melyekben más és más módon viselkedünk és persze ebből adódóan más és más módokon kommunikálunk. A továbbiakban négy kommunikációs stílust különböztet meg, melyek egyénileg is alakulhatnak, de egy kutatás bizonyítja, hogy a származástól, nacionalitástól is nagy mértékben függnek. Így a németek inkább cselekvés orinentáltak, az izraeliek a tartalmat, az amerikaiak pedig a személyességet és az időbeliséget részesítik előnyben, így mondhatjuk, hogy kommunikációnkat annál sokkal több dolog formálja, befolyásolja és határozza meg, mint mi gondolnánk. Szintén ebben a szakaszban megismerhetjük a Johari-ablakot is, mely a személyiség különböző tulajdonságait mutatja be, itt nyílt, vak, rejtett és ismeretlen tulajdonságokról van szó attól függően, hogy mi magunk, illetve környezetünk tudja-e rólunk ezeket.

A csoportkommunikációnál már képletet is használ a szerző, mely meghatározza, hogy egy bizonyos létszámú csoport esetében hány kapcsolat jöhet létre a tagok közt, majd arról is ír, hogy valójában inkább 3 fő fölött tekinthetünk csoportnak egy csoportot, hiszen két fő kapcsolata még nem igazi csoportosulás. Megtudhatjuk, hogy egy csoportot alapvetően kisebb létszám jellemez, 12-20 fő és közös célok, illetve egy formális vagy nonformális keretrendszer, melynek alapján a tagok viszonyulnak egymáshoz és a világhoz részben. Ezek a kisebb csoportok az építőkövei a társadalom minden nagyobb egységének, itt a szerző a katonaság példáját hozza, ahol tökéletesen megfigyelhető, hogy több kisebb csoport hogyan áll össze rajjá, századdá és ezreddé. A legalapvetőbb csoport a család, ahogy a szerző fogalmaz és ezen nézetét minden tekintetben osztom. Ez az a csoport, ami társadalmunkban a legelterjedtebb és így ebből tudunk legjobban kiindulni, ha csoportokról beszélnünk. Azonban ez egy olyan közösség, melyet nem mimagunk választunk,viszont kilépni sem tudunk belőle, még, ha szóban meg is tesszük, a biológiai kötöttségek változatlanok maradnak. Így talán ez az az egység melyen az ember megtanulhatja az alapvető kommunikáció használatát, persze így sok hibás gyakorlatra is szert tesz, de egy relatív védett környezetben készülhet fel a „nagybetűs életre”. És ez az a közeg, amely stabil tájékozódási pontot is biztosít mindannyiunknak az életben, ez az a hely, ahová mindig visszatérhetünk némi feltöltődésért, talán.

Irodalomjegyzék:

Rosenger: Kommunikációelmélet, 99-113. oldal, utolsó letöltés dátuma: 2017.12.07. URL: file:///C:/Users/Acer/Desktop/ELTE-PPK%20andro/3.%20félév/Kommunikációelmélet/rosengren_kommunikacio.PDF