Ezúttal Forgó Sándor A kommunikációelmélet alapjai című könyvének 113-126. oldalát kellett elolvasnunk és feldolgoznunk. A könyv ezen szakasza az alkalmazott kommunikációs formákról szólt. Ezen belül pedig a közvetett és a közvetlen kommunikáció ismérveit mutatta be, illetve az ezek közti különbségeket sorakoztatta fel.

A kommunikáció során két érzékszervünket emelte ki a szerző, melyek révén információkhoz jutunk. Ezek egyike a szem, a másik a fül, tehát látás és hallás útján szerezzük a legtöbb információt egy kommunikációs helyzetben.

Kommunikációs szinteket is elkülönített a szerző, mégpedig az interperszonális-, (lehet személyen belüli vagy személyközi) csoportos-, (csoport mérete is meghatározó), hivatali/szervezeti-, tömeg-, és interkulturális a kommunikáció.

A szerző a közvetlen kommunikáció kategóriájába a szavakkal történő kommunikációt sorolja, ami így lehet beszéd, de írott szöveg is. Mindkét esetben van jelentés a „sorok mögött”, a beszédnél meghatározó a hanglejtés, elhallgatás és egyebek, a szövegnél pedig az íráskép és a megszerkesztettség. Az üzenet „adója” mindig üzen ezekkel a jelekkel valamit, még, ha nem is mindig tudatosan.

A kommunikáció tudat alatti szintjét metakommunikációnak nevezzük, ide sorolhatjuk klasszikusan a testbeszédet, de a fent említett jelzéseket is, melyek elárulnak valamit a mondandónkról és az ahhoz, illetve a kommunikációs helyzethez való viszonyunkról, de nem szándékoltan. Épp ezért mondhatjuk, hogy hazug metakommunikáció nem létezik, mivel ezeket a tudattalan jelzéseket nem tudjuk befolyásolni, sem igazán eltitkolni, sem megjátszani.

Ez mégis felveti a kérdést, hogy a hétköznapokban miért próbálunk mégis a kimondott és a leírt szavakra hagyatkozni, mikor jelen olvasmányból is megtudhattuk, hogy kommunikációnk csupán 1/3-át teszik ki verbális közléseink, a többi 2/3 pedig az egyéb jelekből és közlésekből jön létre. Szóban tud az ember hazudni, de mimikáját és más jelzéseit nem tudja kiforgatni, mi emberek mégis a szavaknak hiszünk, vagy azokat vesszük tényeknek, holott a testbeszéd, a mimika és a többi jel is egészen egyértelmű, csak jó lenne nagyobb figyelmet fordítanunk rájuk és megtanulni megfejteni őket, így sokkal eredményesebbe és talán őszintébben is kommunikálhatnánk.

Irodalomjegyzék: 

Forgó Sándor: A kommunikációelmélet, 113-126. oldal, utolsó letöltés dátuma: 2017.12.07., URL: file:///C:/Users/Acer/Desktop/ELTE-PPK%20andro/3.%20félév/Kommunikációelmélet/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_pdf.pdf